Irodalomtörténeti Közlemények

2022. CXXVI. évfolyam 6. szám
„
„A’ nyelv nyughatatlan Vad-barom. […] Nyelvén tapogattyuk szivét akár kinek, hogy dolgát értsük.”

„pacsirtaálcás sirály”

„…összejő két szerkesztő; egyik vakarja a’ fejét.
– Barátom, tiztelt collegám! csehül van az állapotom, nem érek egy fatallért, a’ közönség elaluszik rajtam, nem veszekednénk egy kicsinyt?
– Én sem bánom; de hát milly ürügy alatt?
– Majd akad az; csináljunk plagiumpört.
– Igen, de hol és kivel?
– Majd keresünk valami arravaló embert, kit egy másik becsületes embernek neki huszithassunk, a’ többi a’ mi dolgunk. […] Huzakodunk, czivakodunk, míg a’ közönség meg nem sajnál bennünket – és ott nem hagy. ’S mikor egymást a’ szélsőségekre hoztuk, akkor kikocsikázunk a’ városerdőbe, megtöltünk egy pár pisztolyt – kenyérmorzsával, egy mást kilenczven lépésről hátba lőjük, egymás frakjján tollkéssel lyukat vágunk, végre egymást nyakon ölelve és összecsókolva, haza jövünk ’s csinálunk másik pört. Illy ártatlan teremtések vagyunk mi újságirók, annyi epénk sincsen, mennyi egy galambnak lehet.”

„…a korrektor! Ő az iró telegráfa, kin keresztülmennek szellemi sürgönyei a közönséghez; ő a költő nélkülözhetetlen komornája, ki tönkre teszi a versek egész toilettejét egyegy szóvirág széttépésével, s ő végre azon olympusi kovács, ki a pegazus lityegő patkójába belé veri a szöget, hogy a nemes paripa ne sántikáljon.”

„…a halhatatlanság rendbehozói, a betűszedők […] a halhatatlanság útjának göröngyei, a sajtóhibák…”

„Régi szokás már, hogy uj év előtt mindig jőnek a’ szerkesztők sokféle ’s mindenkép kiczifrázott, szépitett hirdetésük-, figyelmeztetésükkel, ’s annyira eldicsérik lapjaikat, olly jóknak, érdekeseknek, hasznosaknak ’s az életre olly szükségeseknek hirdetik, hogy nélkülük nem élhet az ember. Hijába, ez már régi szokás.”
”
Évfordulók 2023-ban


ItK
H-1118 Budapest, Ménesi út 11–13. ● Tel.: +36 1 279-2760
itk@abtk.hu ● Impresszum
Minden jog fenntartva © Irodalomtörténeti Közlemények 1997–2023