TÁJÉKOZTATÓ A KÉZIRATUKAT SZÁMÍTÓGÉPPEL KÉSZÍTŐ SZERZŐKNEK

Tisztelt Szerző! Amennyiben Ön az ItK-ban megjelentetendő szövegének kéziratát számítógéppel készíti el, kérjük, legyen tekintettel a következőkre, és fájlját csak e szempontok szerinti átdolgozás után adja át a szerkesztőknek.

  1. A szerzőnek nem feladata, hogy kész tördelést imitálóvá formázgassa szövegét. A házilag készített formázások gyakran szakszerűtlenek és a szöveg későbbi feldolgozása során számos problémát okoznak. Bízza ezt a feladatot szakemberre.
    A szerzőnek az a feladata, hogy a szerzői elgondolásait pontosan tükröző szöveget állítson elő, olyan szövegfájlt, amely karakterről karakterre pontosan azt és csak azt tartalmazza, amit közölni kíván, és amiért tartalmi tekintetben (beleértve az adatokat, címleírásokat stb.) teljes felelősséget tud vállalni.
  2. A jegyzetekben, irodalomjegyzékekben, címleírásokban és hivatkozásokban használt jelölési rendszer tekintetében az Irodalomtudományi Intézet minden kiadványára érvényes szabályzat szerint kell eljárni. Amennyiben a jegyzeteket és címleírásokat nem ennek figyelembevételével készítette volna el, kérjük, a fájl szerkesztőségnek átadása előtt végezze el a szükséges átalakításokat az ott található részletes előírások szerint. Külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a címleírási rend az összes közreműködő feltüntetését megkívánja; minthogy például Gadamer nem írt magyarul, magyar nyelvű szövegére nem lehet érvényesen hivatkozni a fordító megnevezése nélkül, sőt helyénvaló az eredeti mű megjelenési adatait, főként évszámát is megadni.
  3. A tördelési munkák IBM PC-kompatibilis számítógépeken történnek. Apple MacIntosh géppel készített szövegfájlokat sajnos nem tudunk fogadni; azok felhasználása csak akkor lehetséges, ha a szerző előzőleg megfelelő PC-s formátumra konvertálja őket.
  4. A szerző szövegfájlja PC-n leggyakrabban a Windows operációs rendszer alatt futó szövegszerkesztő program, mégpedig általában a Microsoft Word felhasználásával készül. A Windows környezetben végzett szövegszerkesztői munkához alább, a II. pontban részletes segítséget adunk.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

  1. A szöveget folyamatosan írja be, kemény sordobás (hard return, enter) csak ott legyen, ahol új bekezdés kezdődik, de oda akkor is üsse be az entert, ha egyébként a szövegszerkesztő épp a sor végén tart, és ezáltal magától új sorba dobódna a további szöveg. A szükséges helyeken maga a program végzi el az új oldal kezdését és az oldalszámozás feltüntetését, ezt ne próbálja meg beírni a szövegbe. Ennyire azért nem helyes írógépnek tekinteni a számítógépet!
  2. A bekezdés elejének jelzésére se szóköz(öke)t, se tabulátort ne használjon. Ha a bekezdéseket beírás közben is jól át kívánja tekinteni a képernyőn, alkalmazza programjának bekezdésformázó lehetőségeit.
  3. A szöveget sehol ne válassza el, kötőjelet csak oda tegyen, ahol valóban kell (összetett szavak, szám utáni rag stb.). A szerző kézirata nyugodtan tartalmazhat akármilyen laza sorokat, hiszen a későbbi tördelésnek ez csak az alapanyaga.
  4. Ha nem tudja, hogy a felső és az alsó indexet (m2, CO2) hogyan kell programjában megformáznia, csak gépelje be folyamatosan, s később a tördelő indexbe állítja: m2, CO2.
  5. Ha a szövegben táblázat van, soronként minden oszlop előtt egy és csak egy tabulátort üssön, akkor is, ha látszólag több kívánkozik. Szóközzel soha ne tabuláljon!
  6. Se a táblázatokat, se a szöveg egyes részeit ne lássa el keretekkel. Képeket, grafikonokat stb. ne ügyeskedjen be valahogyan, ezeket mellékelje külön fájlokban vagy papíron.
  7. Ügyeljen, hogy az 1 számjegy és az l, I betű, a 0 számjegy és az o, O betű a számítógépen különböző karakterek. Az írásjelek (pont, vessző, kettőspont, pontosvessző, kérdőjel, felkiáltójel) elé ne tegyen szóközt, utánuk viszont mindig. A számítógépen megtalálhatók a kerek zárójelek ( ), sőt a szögletes [ ] és a csúcsos zárójelek < > is, ne írjon helyettük /-t. Ha viszont versszöveget folyamatos bekezdés részeként közöl, a sorokat /, a versszakokat // jelekkel válassza el. A / és // előtt és után mindig van egy szóköz.
  8. Ha versszöveget a versek tördelésének megfelelően közöl, a verssorok végén ne üssön entert, hiszen a verssorok nem önálló bekezdések, hanem a strófa egésze egységes egészként kezelendő. A verssorokat lágy sordobással, sortöréssel (new line) zárja le. Ennek bevitele programról programra különböző.
  9. A főszövegben kurzívval emeljük ki (és nem idézőjellel fogjuk közre) a műcímeket (minden műcímet: a tanulmányok, a folyóiratok, az újságok, sőt a folyóiratrovatok címeit is).
  10. Az ItK-ban kiemelésre a dőlt betűs szedés (kurziválás, italic), kivételesen a félkövér szedés (bold) szolgál, aláhúzással és ritkítással nem élünk. Művek, szakirodalmi írások szövegének átvételét idézőjelek közé foglalásuk jelzi, az idézetek egészének kurzív szedéssel való közlése, amely több folyóiratban szokásos, az ItK-ban hiba, az ilyen kiemeléseket szüntesse meg. Természetesen az átvett idézetekben eredetileg meglévő kurzív és félkövér kiemeléseket meg lehet és – indokolt kivételektől eltekintve – meg is kell tartani. A kiemelés formáját azonban meg lehet változtatni, a lényeg a kiemelő funkció, nem annak látványa; vagyis például a 19. századi szakirodalomban kiemelésre gyakran használt ritkítás kurziválásra cserélhető. Ha az idézetben Ön tesz egyes részeket az eredetiben meg nem lévő kiemeléssel nyomatékossá, a tényre jegyzetben utalni kell.
  11. Az idézeteket betűhűen kell közölnie. Az idézetbe Ön által beszúrt kiegészítések vagy a rövidítésre utaló ellipszis szögletes zárójelek közé foglalandók: […]. Az idézeten belüli idézeteket közrefogó idézőjelek belső idézőjelekké írandók át.
  12. A két mondatnál hosszabb idézeteket javasoljuk idézőjel nélküli, ún. tipográfiai idézetként kiemelni, előtte és utána egy-egy sor kihagyásával. Minthogy ilyenkor nincs külső idézőjel, természetesen nincs szükség a belső idézetek idézőjeleinek átalakítására sem.
  13. A kapitälchen (kisnagybetűs, small caps) szedésűnek szánt szövegrészek (ilyenek a szabvány szerint a címleírásokban a szerzők vezetéknevei) normál (kurrens) betűvel írandók és szövegformázással kell őket kapitälchenné tenni. Tehát nem verzál betűkkel írandó be: KLANICZAY, hanem így: Klaniczay, majd a szót kijelölve a kapitälchen formázást kell alkalmazni (például a Wordben: Ctrl-Shift-K), s így áll elő a végeredmény: Klaniczay.
  14. A lábjegyzeteket feltétlenül a szövegszerkesztőben kínált speciális beviteli módon gépelje be. Semmiképpen ne gépelje a lábjegyzeteket a fájl végére, ahol a főszöveg véget ér, vagy külön fájlba. Ne számozza kézzel a jegyzeteket: minden olyan program, amellyel dolgozni egyáltalán érdemes, kínál automatikus sorszámozást. A lábjegyzetet mindig úgy szúrja be a főszövegbe, hogy azt az esetleges központozási jelnek is meg kell előznie; hibás tehát így: szó1, folytatás; helyesen: szó,1 folytatás. Ha a lábjegyzetet hívó sorszámok formázására a szövegszerkesztőben felső index (superscript) vagy megemelt karakter (raised) is alkalmazható, mindig a felső indexszel dolgozzék, mert ez a jegyzethívó sorszám kisebb betűvel szedéséről is gondoskodik.
  15. Az ItK-ban az évszázadokat – az idézetekben és hivatkozott címekben lévő eltérő változatok kivételével – arab számokkal írjuk, szükség esetén i. e. és i. sz. rövidítésekkel. Az időszakok megnevezését ne rövidítsük, tehát „harmincas évek” helyett írjunk „1930-as évek”-et.

II. A SZÖVEG ELKÉSZÍTÉSE WINDOWS KÖRNYEZETBEN FUTÓ SZÖVEGSZERKESZTŐVEL

  1. A Windows operációs rendszer (a Unicode kódtáblát követő karakterek alkalmazásával) képes megjeleníteni bármely nyelv összes ékezetes és mellékjeles karakterét. Ezek használatában nincs engedmény: a francia, olasz, spanyol stb. címekben és idézetekben is minden betűnek hibátlannak kell lennie. A görög betűk használatához előzetesen egyeztessen a szerkesztőséggel.
  2. A Windows környezet képes használni és megjeleníteni minden, igényes szövegekben elengedhetetlen tipográfiai karaktert, szerzőink azonban gyakran elhanyagolják ezek használatát. A következőkre külön is felhívjuk figyelmüket:

rögzítendő karakter

a rögzítés módja

” magyar záró idézőjel

ANSI kódja Alt-0148. Megfelelő beállítással elérhető, hogy billentyűzetről közvetlenül is ez váljék bevihetővé a kétvonalas idézőjel (", Alt-34) helyett, amely a magyar tipográfiában egyáltalán nem használatos (az angolban van rá szükség az inch mértékegység jeleként). Ha Ön elmulasztotta ezt a beállítást, a szövegszerkesztés végén cseréljen minden "-t ”-ra!

„ magyar kezdő idézőjel

ANSI kódja Alt-0132. (Semmiképpen se használja helyette az Alt-34-et vagy Alt-0148-at: kezdő és záró idézőjel különböző tipográfiai karakterek!)

– nagykötőjel (nyomdászati neve félkvirt mínusz, en dash. Használatáról lásd A magyar helyesírás szabályai [12. kiadás] 264. pontját. Röviden: használata kötelező -tól – -ig értelemben használt számok és szavak, valamint például népnevek, tulajdonnevek, antagonisztikus fogalmak stb. között. Mindig ez áll lapszámok, évszámok, egy nyomtatvány több nyomdahelye vagy kiadója stb. között.)

ANSI kódja Alt-0150, előtte és utána nincs szóköz.

– gondolatjel (a magyar tipográfiában a fentivel azonos félkvirt mínusszal szedik)

ANSI kódja Alt-0150, előtte és utána szóközzel. Sok szerző használja helyette tévesen az Alt-0151-es kódú karaktert: — (nyomdászati neve egészkvirt mínusz, em dash). Ez az angol és francia szedési gyakorlatban szokásos, magyar nyelvű szövegben egyáltalán nem használatos. Ha szövegébe ilyenek csúsztak volna, cserélje őket Alt-0150-re!

’ aposztróf

ANSI kódja Alt-0146. Megfelelő beállítással elérhető, hogy billentyűzetről közvetlenül is ez váljék bevihetővé az egyvonalas idézőjel (', Alt-39) helyett, amely a magyar tipográfiában egyáltalán nem használatos (az angolban van rá szükség a foot mértékegység jeleként). Ha Ön elmulasztotta ezt a beállítást, a szövegszerkesztés végén cseréljen minden '-t ’-ra!

“ és ‘ alakú idézőjelek a magyar tipográfiában nem használatosak

Ezeket cserélje a megfelelő magyar tipográfiai jelekre!

az idézeten belüli idézetet csúcsukkal egymásnak fordulva összefogó belső idézőjelek (chevron): »idézet«

ANSI kódjuk Alt-0187 és Alt-0171. (Ügyeljen rá, hogy az «idézet» formában való használat magyar szövegben mindenképpen helytelen, ez a francia szedési hagyománynak felel meg.)

… ellipszis

ANSI kódja Alt-0133.