Kecskeméti Gábor
Régi az újban
Régi az újban, szerk. Bene Sándor, Kecskeméti Gábor, Helikon, 51(2005), 3. szám, 237–402.
Nem gyakori eset, hogy egy irodalomelméleti folyóirat a régi irodalom kutatóit kérje fel tematikus szám összeállítására. A döntést a téma indokolta, a téma kiválasztását pedig annak aktualitása. A legutóbbi évek magyarországi eszmecseréi igazolták a nemzetközi és a magyar irodalomtörténet-írás klasszikusainál is magától értetődő tapasztalatot, hogy az elmélet történeti (ön)reflexiója és az irodalomtörténet elméleti megalapozása csak egyszerre végezhető, csak különböző területek és korszakok kutatói közötti folyamatos dialógus közegében lehet sikeres és termékeny. A folyóiratszám ezt a párbeszédet igyekszik továbbvinni, régi és új irodalomelmélet között.
A kötet nem egy iskolát vagy irányzatot mutat be, hanem egy módszertani megfontolás érvényesülésére hoz példákat és tesz újabb javaslatokat. Kecskeméti Gábor a nemzetközi reneszánszkutatás egy már bejáratott paradigmáján, a Lorenzo Valla és a kései Wittgenstein közötti párhuzamon mutatja be, miként termékenyíti meg az eszmetörténet és az irodalomtörténet kutatását a modern nyelvfilozófiai szempontok bevonása. Bene Sándor egy új párhuzam lehetőségét veti fel a Derridával vitatkozó Searle és a 16. századi, cselekvéselvű poétika teoretikusa, Francesco Patrizi szinoptikus olvasatával. (Searle utolsó nagy vitacikke teljes terjedelmében itt jelent meg először magyarul.)
A szakrecenziók az imitációelmélet (Kiss Farkas Gábor) és a modern eszmetörténet vagy „intellectual history” (Szentpéteri Márton, Zászkaliczky Márton) kutatásának tükrében vizsgálják a régi és új elméletek párhuzamos alkalmazásának példáit, Dante nyelvfilozófiájának korabeli és modern olvasatait (Nagy József), illetve kitekintést adnak a beszédaktus-elmélet és irodalomelmélet viszonyának állásáról (Túry György, Radvánszky Anikó).
Régi az újban, szerk. Bene Sándor, Kecskeméti Gábor, Helikon, 51(2005), 3. szám, 237–402.Nem gyakori eset, hogy egy irodalomelméleti folyóirat a régi irodalom kutatóit kérje fel tematikus szám összeállítására. A döntést a téma indokolta, a téma kiválasztását pedig annak aktualitása. A legutóbbi évek magyarországi eszmecseréi igazolták a nemzetközi és a magyar irodalomtörténet-írás klasszikusainál is magától értetődő tapasztalatot, hogy az elmélet történeti (ön)reflexiója és az irodalomtörténet elméleti megalapozása csak egyszerre végezhető, csak különböző területek és korszakok kutatói közötti folyamatos dialógus közegében lehet sikeres és termékeny. A folyóiratszám ezt a párbeszédet igyekszik továbbvinni, régi és új irodalomelmélet között.
A kötet nem egy iskolát vagy irányzatot mutat be, hanem egy módszertani megfontolás érvényesülésére hoz példákat és tesz újabb javaslatokat. Kecskeméti Gábor a nemzetközi reneszánszkutatás egy már bejáratott paradigmáján, a Lorenzo Valla és a kései Wittgenstein közötti párhuzamon mutatja be, miként termékenyíti meg az eszmetörténet és az irodalomtörténet kutatását a modern nyelvfilozófiai szempontok bevonása. Bene Sándor egy új párhuzam lehetőségét veti fel a Derridával vitatkozó Searle és a 16. századi, cselekvéselvű poétika teoretikusa, Francesco Patrizi szinoptikus olvasatával. (Searle utolsó nagy vitacikke teljes terjedelmében itt jelent meg először magyarul.)
A szakrecenziók az imitációelmélet (Kiss Farkas Gábor) és a modern eszmetörténet vagy „intellectual history” (Szentpéteri Márton, Zászkaliczky Márton) kutatásának tükrében vizsgálják a régi és új elméletek párhuzamos alkalmazásának példáit, Dante nyelvfilozófiájának korabeli és modern olvasatait (Nagy József), illetve kitekintést adnak a beszédaktus-elmélet és irodalomelmélet viszonyának állásáról (Túry György, Radvánszky Anikó).
Publikációk lekérdezése
Kecskeméti Gábor művei között műfajuk és nyelvük szerint
kereshet, a találatokat szűkítheti a megjelenési évek vagy a cím tetszőleges kulcsszavai szerint. A kívánt feltételeknek megfelelő publikációk adatai mellett az azokra mutató hivatkozások összesített száma is megjelenik. A hivatkozó tanulmányok részletes adatai is megjeleníthetők.
Hivatkozások lekérdezése
Meghatározhatja, hogy mely időszakból kíváncsi azokra a független hivatkozásokra, amelyek Kecskeméti Gábor műveire mutatnak. Megjelenítheti vagy csak a kívánt időszak hivatkozásainak összegzett számát, vagy a hivatkozó tanulmányok adatait is, vagy ezek mellett a hivatkozott művekre mutató kapcsolatokat egyenként is.
Publikációk letöltése
Kecskeméti Gábor publikációi általában teljes szövegükben is elérhetők. A teljes szöveg többnyire PDF fájlokban olvasható. A honlapon közzétett összes PDF fájl PDF/A formátumú (pontosabban: megfelel a PDF/A-1b előírásoknak), tehát hosszú távú megőrzésre készített változat, továbbá minden esetben szabad szöveges keresésre is alkalmas (vagy egyrétegű, szöveges kiadói változat, vagy olyan kétrétegű fájl, amely a fakszimile alatt szövegréteget is tartalmaz).
- kecskemeti.gabor@abtk.hu
- Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet
H-1118 Budapest
Ménesi út 11-13.